Ghana Red Cross Society (GRCS), kɛ yebua kɛje International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies (IFRC) dɛŋ, eje oyaiyeli kɛ-yebua nitsumɔ ko ni baaye nyɔji ekpaa shishi ni e-jara shɛɔ aakpe GH¢8.3 million koni ekɛ wala-heremɔ kɛ gbɔmɛi-yebua oyai-nitsumɔ aha gbɔmɛi akpei abɔ ni nu-afua ni fite nii yɛ Ghana hei komɛi mli yɛ Otukwesi (June) mli lɛ gba amɛnaa.
Benɛ ejee nitsumɔ nɛɛ shishi yɛ sanenyiɛlɔi a-kpee ko mli yɛ Accra yɛ Sooha (Friday), Ghana Red Cross Society Ɛmfo-Ńɔɔ-Woloŋ-Ŋmalɔ, Eric Gregory Kwatia, tsɔɔ akɛ nu-afua nɛɛ ji oshára yeyeye ni yɔɔ hiɛdɔɔ fe fɛɛ ni eba maŋ lɛ mli yɛ afii ni eho nɛɛ amli, ni ema no nɔ akɛ fitemɔ lɛ gbɛ-kɛ-aoɔ lɛ biɔ oyaiyeli, hetoo-hamɔ ni ahiɛ ejaakɛ kɛ nɔ ni baanya.
Benɛ ewieɔ yɛ Ghana Red Cross Society kɛ IFRC gbee mli lɛ, Ataa Kwatia kɛɛ jeŋ fɛɛ Red Cross kɛ Red Crescent Movement a-sɔɔmɔ nɛɛ maɔ amɛ-kpee-shishi nɔ koni amɛdamɔ Ghana Aban kɛ pokuji ni ahilɛ amɛ lɛ amasɛi yɛ amɛ-be ni wa fe fɛɛ nɛɛ mli.
“Wɔkpe yɛ biɛ ŋmɛnɛ kɛ oyaiyeli kɛ emuumuu yilɔ-susuemɔ ni wɔkɛ baaha oyaiyeli hetoo kɛba nu-afua oshára yeyeye ni maŋ lɛ ekpke yɛ afii ni eho nɛɛ amli,” ekeɛ.
“Oshára lɛ agbo-feemɔ biɔ oyaiyeli, ekomefeemɔ ni wala-heremɔ nitsumɔi.”
Tsɔɔlɔ lɛ gba mli akɛ nitsumɔ lɛ baaha gbɔmɛi-yebua fitifiti kɛba gbɔmɛi 30,000 ni bɛ hewalo yɛ Greater Accra, Central, Volta kɛ Western North Pokuji amli, he ni nu-afua lɛ wa yɛ fe fɛɛ lɛ.
Ataa Kwatia gba akɛ oshára nɛɛ ba yɛ nuyikpɔmɔ kpeteŋkpele ni nɛ yɛ Otukwesi (June) 2026 mli yɛ Ghana nu-nɛɛ be kpele mli.
Eyɛ mli akɛ Ghana Meteorological Agency (GMet) kɛ kɔɔyɔɔ-mli saji adafi-bamɔ abɔ kɛ-ha akɛ nu-afua gbonyo baaba yɛ Ghana wuoyi pokuji amli moŋ, shi sane lɛ wa naagba fe kɛtsɔ Otukwesi (June) 29 leebi shishijee, benɛ nu-nɛɛ kpeteŋkpele ni kpaaa ni eye ŋmɛlɛtswai 13 feɛ eba ni eye faai, fa-bii kɛ maŋ-mli nu-tsaamɔ gbɛi a-nɔ.
Nu-nɛɛ ni Bɛ e-he nɔ nɛɛ ha nu-afua gbɛ-shĩ yɛ pokuji ejwɛ ni ahilɛ amɛ lɛ amli, ni ekwa shĩa-hei pii yɛ nu mli, eku gbɛi amli, efite shĩai ni efite nibii kpetenkpele ni a-kɛ-tsuɔ nitsumɔ yɛ maŋ lɛ mli.
“Sane lɛ wa naagba fe mɔ kpaa,” Ataa Kwatia kɛɛ.
“Nu-nɛɛ gagaŋ kɛ enyɛmɔ-yeli ye faai, fa-bii kɛ maŋ nu-tsaamɔ gbɛi a-nɔ, ni no ha nu-afua gboni-gboni ba.”
Benɛ ehaɔ adafitswaa yɛ gbɔmɛi-yebua hegbɛ nɔ lɛ, Ɛmfo-Ńɔɔ-Woloŋ-Ŋmalɔ lɛ kɛɛ nu-afua lɛ eshĩ fitemɔ kpele kɛtsɔ maŋ lɛ mli fɛɛ.
Yɛ Otukwesi (June) 30, gbɔmɛi 30 a-wala hiɛ efite, mɛi fe 70 na pilamɔi, ni mɛi 30 hu laaje.
Lɛɛlɛɛle, nu-afua lɛ gba gbɔmɛi 69,867 anaa, ni mɛi akpei abɔ laaje amɛ-hiɛhei benɛ nu kpeteŋkpele lɛ shĩ maji a-nɔ ni enyɛ wetsoi a-nɔ koni amɛtao abooyoo yɛ skuulii, sɔlemɔ-weii kɛ he-joonoo be-kuku kpoji amli.
Wɔle nibii fɛɛ ni akɛhiɔ wala mli lɛ efite benɛ shĩai, jra-yeli hei kɛ ngmɔji fite lɛ.
Yɛ Central kɛ Western Pokuji amli pɛ lɛ, mɛi fe 7,000 bɛ shĩai yɛ be mli ni nu-afua tswere amɛ shĩai alo efite amɛ gbonyo.
Gbɛi, kponi-tsai kɛ maŋ-mli tsɔne-gbɛi krokomɛi hu na fitemɔ kpele, ni no tsi yebua nitsumɔi kɛ shia-faramɔ kɛ hejɔɔ-womɔ nitsumɔi a-hiɛ.
Ataa Kwatia tsɔɔ oshára nɛɛ akɛ eje akɔntaa-feemɔ kɛ-baŋ pɛ.
“Eje akɔntaa oshára pɛ ji nɛɛ. Eji gbɔmɛi a-naagba kpele ni gbaɔ wetsoi, gbekɛbii, onukpai kɛ mɛi ni gboɔdenɛɛ yɛ wɔ maŋ lɛ mli,” ema no nɔ.
Ɛmfo-Ńɔɔ-Woloŋ-Ŋmalɔ lɛ bɔ kɔkɔ akɛ nu-afua lɛ eha helai a-gbɛfaiishimɔ yaa hiɛ ejaakɛ nu hei fite ni be-kuku booyoo-hei lɛ amli eyimɔ kɛ gbɔmɛi.
Yɛ e-wiemɔ mli lɛ, maji amli gbɔmɛi yɛ osho kpele mli kɛba nu-mli helai a-nɔ tamɔ cholera, musi-faimɔ, musinɔ-tsakemɔ (dysentery) kɛ typhoid, kɛ helai ni tsɔɔ tso-tsui anɔ tamɔ asɔkplɔ (malaria), ni yɔɔ Ghana mli be fɛɛ be.
Helai a-gbɛ-tsimɔ nɛɛ baafe oyai-hetoo-hamɔ lɛ mli nitsumɔ titi ko, ekeɛ.
Amrɔ nɔŋŋ kɛse nu-afua lɛ, Ghana Red Cross Society tswaa emli oyaiyeli nitsumɔi koni ekɛye ebua aban mɔdɛŋbɔi lɛ.
Ataa Kwatia ha ele akɛ Asafo lɛ tsu nitselɔi 10 kɛ suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi 50 koni amɛye amɛbua yɛ gbɔmɛi a-taomɔ kɛ a-heremɔ nitsumɔi amli, amɛha tsofa-feemɔ klɛklɛ, amɛha jwenmo-mli kpekpeemɔ, kɛ hei ni ahilɛ amɛ lɛ amli hia-nii a-he akɔntaa-feemɔ oyai.
Shi, ekpɛlɛ nɔ akɛ oyaiyeli nɛɛ agbo-feemɔ ha gbɛjee mli nitsumɔ hewalo nɛɛ fe amɛ-he-nyɛmɔ amrɔ nɔŋŋ.
Koni amɛwo oyaiyeli lɛ hewalo lɛ, IFRC tswaa e-Disaster Response Emergency Fund (DREF) shishi, ni no ha Ghana Red Cross Society nyɛ e-fe multi-sector gbɔmɛi-yebua nitsumɔ muurɔ.
“DREF haɔ wɔnyɛɔ wɔhaɔ be-mli, ekomefeemɔ kɛ hei pii a-mli gbɔmɛi-yebua hetoo kɛba shĩa-weii ni ahilɛ amɛ ni bɛ hewalo lɛ a-ŋɔɔ,” etsɔɔ mli.
Ataa Kwatia kɛɛ oyaiyeli nitsumɔ nɛɛ baaya hiɛ yɛ nyɔji ekpaa mli ni e-jara baafe aakpe GH¢8.3 million, ni adasa-suɔmɔ, shidaamɔ ni teŋŋ kɛ ekomefeemɔ shishi-tsɔɔmɔi baayiɛ e-hiɛ, benɛ e-mɔɔ shishi-tsɔɔmɔ kɛ woo ni e-baa gbɔmɛi ni ahilɛ amɛ lɛ a-hiɛ.
A-to nitsumɔ nɛɛ koni ekɛ wala-heremɔ kɛ klɛklɛ teeyamɔ yebua aha nu-afua mli helɔi yɛ pokuji ejwɛ ni ahilɛ amɛ lɛ amli.

Yɛ oyaiyeli booyoo fa lɛ shishi lɛ, Ghana Red Cross Society baaja oyaiyeli nibii kɛba shĩa-weii ni amɛ-shĩai fite lɛ a-ŋɔɔ.
Yebua nibii lɛ amli yɛ:
- 150 oyaiyeli booyoo nibii
- 2,000 kuntu/mãai
- 2,000 katsin mli nibii
A-baaja nibii nɛɛ kɛba shĩa-weii 2,000 ni bɛ hewalo fe fɛɛ, benɛ suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi ni a-tsɔse amɛ lɛ baaha nile-feemɔ yɛ shĩa-maa kpakpa kɛ bibioo-tsaamɔ nɔ koni eye ebua yɛ oyai-teeyamɔ mli.
Benɛ amɛna shika-mli gbee ni wetsoi ni ahilɛ amɛ lɛ na lɛ, Asafo lɛ baaha unconditional shika kɛ-yebua ni gbeɔ nibii pii a-naa kɛba shĩa-weii 1,050 ni bɛ hewalo lɛ a-ŋɔɔ, ni eji aakpe gbɔmɛi 5,250.
Shĩa-we fɛɛ shĩa-we baana GH¢1,200 kɛtsɔ mobile money gbɛi a-nɔ.
Ataa Kwatia kɛɛ shika-hamɔ gbɛ nɛɛ baaha mɛi ni baana mli ŋaa lɛ a-nyɛ amɛ-tsɔɔ amɛ-hia-nii titri, kɛ́ eji niyenii he-mɔ, tsofa-feemɔ woyeli, shĩai ni fite tsaamɔ alo shĩa-mli nibii krokomɛi ni hiaa a-jara-yeli.
“Shika kɛ-yebua nɛɛ haɔ wetsoi nyɛɔ amɛ-toɔ amɛ-hia-nii a-he gbɛ,” ekeɛ. “Eyɛ woo, eyeɔ omanye ni e-tswaa oyai-teeyamɔ kɛ-baa.”
Oyaiyeli nitsumɔ lɛ hu hiɛ helai-a-he nitsumɔ kpele ni e-shemɔ-he ji helai-gbɛfaiishimɔ tsimɔ kɛ jwenmo-mli oshára lɛ hetoo-hamɔ.
Nitsumɔi ni a-to he gbɛi amli yɛ:
- 2,000 tsofa-mli tɔŋfɔŋ-tsõji a-jãa kɛ-ha gbekɛbii ni bɛ afii enumɔ, hii-hyɛlɔi kɛ onukpai.
- Suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi 200 a-tsɔsemɔ kɛ a-tsumɔ yɛ maŋ-mli hewalɛ-ha-mɔ, klɛklɛ tsofa-feemɔ, jwenmo-mli yebua kɛ helai a-kwɛmɔ mli.
- 7,000 jeŋba-tsakemɔ woji, nibii tamɔ mfoniri-woji (posters), woji-bibii (flyers) kɛ flip charts a-feemɔ kɛ a-jãa koni a-kɛ-wo hewalɛ-kpakpa nifeemɔi a-he hewalɛ yɛ maji ni ahilɛ amɛ lɛ amli.
Benɛ amɛna oshára ni yɔɔ nu ni e-fite kɛ mu-he-saa yɛ gbɛ ni e-hiii mli lɛ, Ghana Red Cross Society ekɛ Nu, Hetsoo kɛ Hetso-feemɔ (WASH) nitsumɔi e-to e-oyaiyeli hetoo-hamɔ lɛ teŋ.
Nitsumɔ lɛ mli baahiɛ:
- 1,700 hetso-feemɔ kɛ woo nibii a-jãa kɛ-ba shĩa-weii 850 a-ŋɔɔ, ni yeɔ ebuaa yei kɛ oblayayei titri kɛtsɔ nyɔji-mli nibii kɛ hetso nibii ni hiaa a-hamɔ nɔ.
- 20,000 Aquatabs a-hamɔ kɛ-ba shĩa-weii 2,000 a-ŋɔɔ koni a-ha nu kpakpa ni a-nũɔ hegbɛ nɔ ashɛ.
- 50 dɛ-fɔmɔ hei a-tswamɔ yɛ skuulii, tsofa-feemɔ hei kɛ jra-noji.
- Suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi 200 a-tsɔsemɔ yɛ hetso-feemɔ wo-hewalɛ, helai-tsimɔ kɛ maŋ-mli hetsoo nitsumɔi amli.
- 500 gbɔmɔ-he-buu nibii (PPE) a-jãa kɛ-ha suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi kɛ nitselɔi ni tsuɔ yebua nitsumɔ lɛ.
Ataa Kwatia kɛɛ nitsumɔ lɛ baakɛ Buu, Yei-kɛ-Hii kɛ Mɛi-Fɛɛ-Mli-Wo-mɔ (PGI) a-bua yɛ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ mli koni a-ha gbɔmɛi fɛɛ na yebua lɛ pɛpɛɛpɛ.
A-baaha klɛklɛ gbɛ kɛ-ba yei-ni-ji-shĩa-yitsei a-shĩa-weii, gbekɛbii, onukpai kɛ mɛi ni yɔɔ gbɔmɔ-tso-mli gbɔjɔmɔi a-ŋɔɔ.
Efata he akɛ nitselɔi kɛ suɔmɔ-fɛɛ-nitselɔi fɛɛ baana tsɔsemɔ yɛ buu mla, bɔlɛ-nifeemɔ-mli gbekɛbii-a-he-wo-nitsumɔ kɛ nyɛmɔ-nɔ-yeli tsimɔ, gbekɛbii a-buu, teŋŋ-wieli a-buu kɛ Asafo lɛ jeŋba mla nɔ koni a-hiɛ gbɔmɛi-yebua nifeemɔ lɛ teti nɔ yɛ nɔ ni kwɔ fe fɛɛ mli.
Maŋ-Mli-Kpeemɔ kɛ Akɔntaa-Hamɔ (CEA) hu baafe nitsumɔ lɛ teti tso.
Asafo lɛ e-to e-jwenmo mli akɛ e-baatswaa maŋ-mli hetso-hamɔ kɛ saji-wo-mɔ gbɛi koni gbɔmɛi ni ahilɛ amɛ lɛ a-nyɛ a-fata yiŋfɔɔ mli ni amɛ-na gbɛ yɛ gbɔmɛi-yebua lɛ ha-mɔ nɔ.
A-kpaa gbɛ akɛ nifeemɔi nɛɛ baashɛ gbɔmɛi 240,000 a-ŋɔɔ tɛ̃ɛ ni eye baabua gbɔmɛi aakpe 300,000 krokomɛi yɛ gbɛ kroko nɔ.
Ɛmfo-Ńɔɔ-Woloŋ-Ŋmalɔ lɛ ma Ghana Red Cross Society yebua-gbɛfaŋ-nitsumɔ kɛba maŋ kwɛlɔi a-ŋɔɔ nɔ ekoŋŋ, ni e-kɛɛ akɛ gbɛjianɔtoo lɛ kɛ National Disaster Management Organisation (NADMO) baaya hiɛ kɛ nitsumɔ kpeŋkpeŋ kɛtsɔ National Emergency Operations Centre kɛ mansin-mli ekomefeemɔ gbɛi a-nɔ.
Ekeɛ ekomefeemɔ nɛɛ e-shemɔ-he ji koni ekɛye ebua aban nitsumɔi lɛ, ekãa gbɔmɛi-yebua nitsumɔi a-mfoniri-feemɔ toi, ni ekɛ nibii ni yɔɔ lɛ atsu nitsumɔ babaoo.
Ataa Kwatia hu kpɛlɛ nile-feemɔ kɛ nitsumɔ yebua ni IFRC’s Country Cluster Delegation, Africa Regional Office kɛ Abuja Cluster ha lɛ nɔ.
Ataa Kwatia bɔ kɔkɔ akɛ Otukwesi nu-afua lɛ tsɔɔ bɔ ni Ghana hewalo yaa nɔ e-gboɔ kɛ-ba kɔɔyɔɔ-tsakemɔ kɛ kɔɔyɔɔ-mli shihilɛi wuji a-nɔ.
Ekpa aban nitsulehei, United Nations nitsulehei, shihilɛ-yaa-hiɛ he-yebualɔi, maŋ-mli asafoi, gbokɔmɛi a-nitsulehei, adafitswaa kɛ jeŋ fɛɛ gbɔmɛi a-hiɛ tɔ̃ɔ koni amɛya hiɛ amɛye amɛbua gbɔmɛi-yebua mɔdɛŋbɔi lɛ.
“Gbɔmɛi-yebua hia-nii lɛ fa dĩtsɛ ni be ni a-kɛ-baatsu nitsumɔ ji biɛ,” ekeɛ.
“Wɔnyɛŋ wɔfe wɔkome. Wɔhia gbeetɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni oyɔɔ mli kɛje nyɛ-ŋɔɔ. Kɛ́ wɔtsu nitsumɔ ekome lɛ, wɔbaanyɛ wɔha oyai-hiɛ-jɔmɔ, wɔtsi piŋmɔ kroko gbɛ ni wɔye wɔbua wɔ-maji a-oyai-teeyamɔ.”
Eda Ghana bii kɛ jeŋ fɛɛ gbɔmɛi shi kɛ-ha amɛ-ekomefeemɔ lɛ, ni eha maji ni nu-afua lɛ gba amɛnaa lɛ na nɔmimaa akɛ Ghana Red Cross Society baaya hiɛ eye ebua teeyamɔ mɔdɛŋbɔi lɛ benɛ amɛ-woɔ oshára-he-hesao kɛ e-mli-damɔ-nyɛmɔ hewalo yɛ maŋ lɛ mli fɛɛ.
“Ghana Red Cross yɛ biɛ kɛ-ha be kakadaŋŋ,”
“Wɔbaaya hiɛ wɔha yebua kɛ fĩamɔ kɛ-ba maji ni ahilɛ amɛ lɛ a-ŋɔɔ ni wɔwo oshára-he-hesao kɛ e-mli-damɔ-nyɛmɔ hewalo yɛ wɔ-suɔmɔ maŋ lɛ mli fɛɛ,” enyɛɛ naa.






Hetooi (0)