Environmental Protection Authority (EPA) kɛɛ jeŋmɔ-lelɛ odaseyeli hee ni tsɔɔ akɛ plastic bibii yɛ gbɔmɔ tso mli lɛ tsɔɔ akɛ he hiaa waa kɛha Ghana togbɛ̃ ni amɛfeɔ akɛ abaagu styrofoam (polystyrene) niyenii piyelyi ni akɛtsuɔ nii ekome pɛ lɛ guɔmɔ kɛjɛ Aharabata 1, 2027.
Yɛ wiemɔ mli yɛ Loud and Green X Spaces nifeemɔ ni ji kpaanyɔ ni JoyNews kɛba lɛ nɔ lɛ, EPA Direkta ni kwɛɔ Gbɔmɛi Ahiɛmɛi Aheɔ nɔ, Hope Smith Lomotey, kɛɛ akɛ yiŋtoo ni amɛmɔ kɛha styrofoam gbeemɔ-shishi lɛ kɛjɛɔ he ni wɔhiɔ lɛ he hawɔlɛ pɛ jɛɛɛ, shi kɛjɛ odaseyeli ni faa ni tsɔɔ nibii ni efeɔ gbɔmɔ hewalɛmɔ nɔ hu.
“Wɔfe tao-mɔi babaoo. Wɔna plastic yɛ yei komɛi a-bi-fufɔ-tso mli po, ni enɛ miitsɔgbɛ ni kɛ gbeyei baa,” ewie.
Owula Lomotey tsɔɔ mli akɛ guɔmɔ ni amɛtsɔɔ nɛɛ ji Ghana Jeŋmɔ Plastic Kwɛmɔ Mla ni aje shishi yɛ afi 2020 lɛ fayeemɔ mli fã, ni eyiŋtoo ji akɛ ebaawa kɛha plastic fite-fite tsɔɔmɔ shishi kɛ gbɔmɛi ahewalɛkwɛmɔ.
Ebɔ kɔkɔ akɛ styrofoam piyelyi lɛ kɛ tso-tsamɔi ni eyeɔ awui baanyɛ eje kpo kɛ́ akɛ amɛ tsɔɔ niyenii ni doɔ la, ni yɛ fɔɔ loo acidic niyenii.
“He ni niyenii ni doɔ la shwieɔ piyelyi nɛɛ ekomɛi amli lɛ, gbɔmɛi yanaa tso-tsamɔi nɛɛ. Niyenii ni yɔɔ fɔɔ hu ashwieɔ amɛmli, ni amɛkɛ toxins nɛɛ jeɔ kpo. Acidic niyenii hu ashwieɔ mli,” ewie.
Kɛje hewalɛmɔ gbeyei saji asɛɛ lɛ, Owula Lomotey kɛɛ styrofoam yaa nɔ efeɔ nibii babaoo kɛfiteɔ je ni wɔhiɔ lɛ ejaakɛ eji nii ni yɔɔ tɔ̃ɔ, ni kɔɔyɔɔ tswaa eyaaa dɔŋki, faai kɛ nu tɔ̃ɔ gbɛi amli bɔ ni eŋmɛɔ gbɛ.
“Nii nɛɛ ekomɛi yɛ tɔ̃ɔ waa, enɛ hewɔ lɛ kɔɔyɔɔ fɛɛ kɔɔyɔɔ ni baatswa lɛ kɛ amɛ yaa je lɛ mli. Kɛ́ nuyani nɛ, ekɛ amɛ yaa dɔŋki mli ni dɔŋkii nɛɛ ekomɛi tsiɔ, ni enɛ hu yeɔ bua kɛha faa-fɛɛmɔ ni wɔnaa lɛ,” etsɔɔ mli.
Etsɔɔ akɛ styrofoam gbeɔ shishi oyaaa tamɔ adebɔɔ mli nii tɔi, ni eyɛɔ je lɛ mli afii ohai babaoo.
“Ekomɛi po baanyɛ ahi shi kɛyasi afii 500 dani amɛbaagbe shishi ejaakɛ amɛgiɔ shishi gbɛɔ shishi,” ewie.
Owula Lomotey hu bɔ kɔkɔ akɛ plastic fite-fite nɛɛ etsiɔ gbɛ kɛjeɔ shikpɔŋ nɔ je lɛ mli ni eyasɔɔ nu mli adebɔɔ nii hu nɔ, ni yɛ naagbee lɛ ekuɔ kɛbaa gbɔmɛi a-ngɔɔ kɛtsɔɔ niyenii tsagba mli.
“Nu mli kooloi ekomɛi tamɔ looi eyeɔ ekomɛi, ni amɛyɛ amɛ-gbɔmɔtso mli ni amɛkuɔ amɛbaa wɔ-ngɔɔ yɛ niyenii tsuɔmɔ mli. Wɔyeɔ ni eyɛ wɔ-gbɔmɔtso mli,” efata he.
Yɛ EPA naagbee lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ ni yɔɔ he ni wɔhiɔ kɛ gbɔmɛi ahewalɛkwɛmɔ he hawɔlɛ ha ni ehe hia yɛ Ghana akɛ ebaatsake kɛje styrofoam packaging kɛha tsuɔmɔ ekome pɛ nɔ.
Daní Aharabata 1, 2027 nitsumɔ be lɛ baa lɛ, Mla mli nitsulɔi nɛɛ kɛɛ ebaa-ya nɔ kɛ maŋ-mli tsɔsemɔ nifeemɔi kɛ sane-mɔmɔ kɛha nibii feelɔi, nibii kɛ-baa-maŋ-mli-feelɔi, nibii jɔɔlɔi kɛ he-lɔi bɔni aakpe tsakemɔ kɛya nibii ni eyaaa fiteɔ je ni wɔhiɔ lɛ nɔ.
Eyɛ mli akɛ amɛyɔseɔ akɛ guɔmɔ lɛ pɛ gbeee faa-fɛɛmɔ nai, EPA kɛɛ akɛ styrofoam tsuɔmɔ ni abaagbo-shishi lɛ baawa kɛ gbe plastic fite-fite, kɛje dɔŋki gbɛi a-nɔ tsi-tsimɔ ni efe kpakpa kɛha gbɔmɛi ahewalɛmɔ.





Hetooi (0)