Aaafee helatsɛmɛi asɔɔmɔfeɔlɔi 100 ena tsɔsemɔ bɔni afee awa fɔfɔi eyei gbekɛbii a-yeli-kɛ-buu mli kɛtsɔ Safety Net Intervention lɛ gbɛɛmɔ kɛyaa helatsamɔhei 44 krokomɛi anɔ yɛ Central Region lɛ mli.
Mɛi ni nyɛ kpekpeemɔ lɛ mli, ni ji fɔmɔhelatsɛmɛi (midwives), kpokpaa nɔ helatsɛmɛi anɔsyɛlɔi, helatsamɔ saji a-mɔlɔi kɛ district focal persons lɛ, anɔ́ nile kɛ heniile ni he hiaa bɔni afee akɛ fɔmɔ kɛ gbekɛbii a-tsamɔ asɔɔmɔ ni sa eyei gbekɛbii aha amɛ.
Safety Net Intervention lɛ ji ekomefeemɔ yɛ Ghana Health Service (GHS) kɛ UNICEF teŋ ni otii ji akɛ ahaa eyei gbekɛbii ni hiɛ fɔfɔi agbejianɔkpɔɔ a-gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ahe sa, kɛtsɔ eyei gbekɛbii a-fɔmɔ kɛ gbekɛbii asɔɔmɔi ni awoɔ kɛyaɔ gbi fɛɛ gbi helatsamɔ asɔɔmɔi amli.
Yɛ gbiɛmli-wiɛmɔ yɛ tsɔsemɔ kpekpeemɔ lɛ mli lɛ, Central Regional Adolescent Focal Person kɛha intervention lɛ, Emma Delali Foli, kɛɛ akɛ gbɛɛmɔ lɛ ha ehei hiaa akɛ awo helatsɛmɛi ni tsuɔ tsuu lɛ hewalɛ.
Egblagbla mli akɛ gbi nyɔŋmɔ tsɔsemɔ kpekpeemɔ lɛ ha mɛi ni ba lɛ le otii, gbɛfaŋi kɛ amaniɛbɔɔ he hiamɔ saji ahe yɛ gbɛjianɔtoɔ lɛ mli, ni esa amɛ he kɛha amɛ-nanemɛi tsɔsemɔ yɛ amɛ-helatsamɔhei lɛ amli.
“Eji nɔ he yɛ amɛhiɛ, no hewɔ lɛ atsɔse amɛ yɛ he-shishinumɔ, otii kɛ shisai ahe yɛ Safety Net Intervention lɛ mli. Intervention lɛ amli-nibii, kɛ wolo-nɔ-ŋmalamɔ kɛ amaniɛbɔɔ he hiamɔ lɛ hu, awo enɔ mi.
Kɛ UNICEF yelikɛbuu ni yaa nɔ lɛ, aŋmɛ intervention lɛ gbɛ yɛ afi 2024 bɔni afee eha Central Region distrikts 22 lɛ amli 16, ni eya-shɛ helatsamɔhei 132 anɔ. Gbɛɛmɔ wulu nɛɛ woɔ tsamɔhei lɛ anɔ kɛyaa 176, ni egbɛɔ gbɛ kɛha eyei gbekɛbii fɔmɔ helatsamɔ asɔɔmɔi kpakpai a-namɔ.
Kɛjɛ be ni awo gbɛjianɔtoɔ lɛ yɛ afi 2020 mli lɛ, gbɛjianɔtoɔ lɛ eye eha eyei gbekɛbii ni hiɛ fɔfɔi ni fa fe 5,000 yɛ Central Region fɛɛ mli.
Ms Foli kɛ yi-jiemɔ ha UNICEF kɛ Ghana Health Service kɛha amɛ-hiɛtsookɛhamɔ kɛha nɛɛ gbɛjianɔtoɔ lɛ, shi ewo enɔ mi akɛ ehei hiaa akɛ ahiɛ enɔ bɔni ehi shi daa.
“Wɔdaɔ UNICEF shi kɛha yelikɛbuu yɛ intervention lɛ tsuɔmɔ mli. Shi, wɔswɛɔ hu yɛ bɔni ebaafi kɛhi shi lɛ he kɛ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ bɔni afee eyei gbekɛbii baaya nɔ amɛna sɛɛnamɔ kɛjɛ gbɛjianɔtoɔ lɛ mli kɛ́ shika buu hu bɛ. Wɔ otii ji akɛ wɔwo gbɛjianɔtoi ni baaha amɛya nɔ amɛna asɔɔmɔi nɛɛ ni amɛ-gbɔmɔtsoŋ hewalɛ aba sa.”
Eyei gbekɛbii fɔfɔi-hiɛmɔ yaa nɔ ji maŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kɛ jɔɔmɔ he naagba wulu yɛ Ghana tsɔmɔ mɔtsɛmɔi ni yaa nɔ kɛha enɔ-jɔɔmɔ lɛ. Yei gbekɛbii babaoo yaa nɔ amɛnaɔ fɔfɔi ni amɛsumɔɔɔ ni amɛhe hiaa eyei-fɔmɔ tsamɔ kɛ yiŋ-kɛ-gbɔmɔtso yelikɛbuu kpekpeɛ.
Safety Net Intervention lɛ taoɔ akɛ etsɔ-naagba nɛɛ kɛtsɔ eyei gbekɛbii a-fɔmɔ tsamɔ gbɛ-namɔ sa-mɔ mli kɛtsɔ shĩa kpaamɔ, maŋ mli gbɛ-fɛɛ, yelikɛbuu kuu kpekpeemɔi kɛ tsuɔmɔ kɛyaa maŋ asɔɔmɔi ni he hiaa lɛ amli.
Hetooi (0)